Új, meglepő ízek

A déli harangszó minden nap déli 12 órakor megszólaló, az Úrangyala imádságra hívó harangszó. Az egész világon elterjedt szokás a katolikus templomokban, de Magyarországon a legtöbb protestáns templomban is harangoznak délben.

A déli harangozás a keresztények török feletti győzelméért való imádkozásra felhívó déli harangozást elrendelő pápai „Imabulla”, illetve az alig 3 héttel később kivívott nándorfehérvári diadal hírét országszerte követő ünnepi harangozások összekapcsolódásával vált a nándorfehérvári diadal és a török elleni győzelmi imádságra hívó szokássá.

Az 1456. július 22-én kivívott törökök elleni győzelmet, a Nándorfehérvári diadalt, egész Európa kitörő lelkesedéssel és megkönnyebbüléssel fogadta, első évfordulóján III. Kallixtusz pápa a győzelmi örömhír megérkezésének napját – augusztus 6-át, “Urunk színeváltozása” ünnepét – főünneppé nyilvánította, és a Cum hiis superioribus annis kezdetű imabulla korrekciójában a déli harangszóhoz hálaadó imádságot rendelt.

A hamburger grillezett, fűszeres marhahúsmassza, lapos, enyhén pogácsa formájú a mi fasírtunkhoz hasonló ételféleség, amelyet zsemle formájú péksüteménybe helyeznek. A gyorséttermek jellegzetes kínálata. Sokan az Amerikai Egyesült Államokhoz kötik a hamburger feltalálását, azonban valójában igen hosszú utat járt be, és három kontinens, Ázsia, Európa és Amerika is szerepet játszott a létrejöttében.

A hamburger húspogácsát egy a Római Birodalom idején élő római étterem-tulajdonos találta fel.

Az orosz nép körében a középkorban a tatárok terjesztették el a nyers, felvagdalt, fűszerezett hús (ma tatárbifsztek) fogyasztását, amely később a német kereskedővárosokba is eljutott, majd egész Európában szétterjedt. Az alapjának másik feléül szolgáló szendvicset John Montagu, Sandwich grófja fedezte fel, aki kenyerek közé tett húst. Ennek speciális változata lett népszerű Németországban és Ausztriában, ahol zsemléket használtak erre a célra. A 19. században aztán a nagy kivándorlási hullámmal került az Amerikai Egyesült Államokba az étel. Mivel Hamburg volt a legforgalmasabb kikötő, ahonnan a kivándorlók útnak indultak, ennek alapján nevezték el. New York városában már a század közepe után elkezdték felszolgálni hamburg steaknek nevezett ételt, vagyis a szintén Hamburgból érkező darált húst, amit sóztak, füstöltek és hagymával, valamint kenyérrel szolgáltak fel. A marhatenyésztés folyamatos növekedése miatt a hús ára egyre csökkent, és a századfordulóra széles rétegek számára elérhetővé vált.

A gyermeknap a világ sok országában ünnepnap. A nemzetközi gyermeknap (általában június 1.) megünneplése Törökországból ered és ezen a napon különösen a volt kommunista országokban vált népszerűvé. Ehhez hasonló az ENSZ által létesített egyetemes gyermeknap (Universal Children’s Day) intézménye.

Magyarországon 1931-től ünneplik (akkor még gyermekhétnek hívták), 1950 óta már csak egy napig tart és május utolsó vasárnapján tartják.

A házasság az európai hagyomány és a hatályos magyar jog szerint egy felnőtt férfinak és egy nőnek jogilag elismert és szabályozott életközössége.

Magyarországon a polgári házasság eszméjét II. József magyar király fogalmazta meg először, 1786-ban kiadott házassági pátensében. A házassággal kapcsolatos jogalkotás azonban 1894-ig elsősorban a vegyes házasságok szabályozásával foglalkozott, különösen a házassági perekben való ítélkezés és a vegyes házasságból született gyermekek vallásának kérdése kerül e rendelkezések középpontjába.

A Távol-Keleten a tészta már kétezer éve is alapvető élelmiszernek számított. Egyes kutatások szerint a tészta, már az ókori etruszkok étrendjében is fontos szereppel bírt, a “legenda” szerint Európába mégis csak Marco Polo 13. századi kínai útjainak köszönhetően jutott el. A valóság azonban az, hogy a gabonaféléket termesztő népek gasztronómiai kultúrájában egymástól függetlenül jelentek meg a különböző tésztából készült ételek.

A tészták alapanyag is eltérő volt a különböző kultúrákban, igazodva az ottani mezőgazdasági viszonyokhoz és a termesztett növényekhez. A Távol-Keleten a tésztákat elsősorban szójából és rizsből, míg Európában búzából készítették és készítik a mai napig.

Abban minden forrás egyetért, hogy a Caesar saláta megalkotása az olasz származású Caesar Cardini nevéhez fűződik. A helyszín a mexikói Tijuana, mely közvetlenül az USA határán fekszik, szinte egybeépülve San Diegóval. Az időpont 1924.

A saláta első készítéséhez több mendemonda is kapcsolódik, olvasható, hogy a szükség szülte: az amerikai nemzeti fiestán, július negyedikén hirtelen kellett Cardini mesternek valamit alkotni a raktárban lévő maradékokból. Főzőversenyt is említenek, és az éttermébe látogató hollywoodi sztárok elkápráztatása is a lehetséges variációk között van. A Caesar salad a világ minden részén kapható Ausztráliától Kanadáig.

A burgonya (Solanum tuberosum), a köznyelvben krumpli, tájnyelvi nevén krumpedli, kolompér, kompér, kolompír, korompér, krompér, grulya, földialma, svábtök vagy pityóka (Erdélyben). A burgonyafélék (Solanaceae) családba tartozó növény, amit keményítőben gazdag gumójáért termesztenek világszerte.

Peru és Chile hegyvidékén őshonos az ott élők körülbelül 7000 éve fogyasztják. Európába a 16. században Pizarro révén került. Magyarországra 1650 körül jöhetett be bajor-osztrák közvetítéssel, de igazi elterjedése II. József magyar király adókedvezményeinek volt köszönhető.

A krumpli bajor-osztrák nyelvterületről érkezett a magyar nyelvbe, míg a burgonya szó etimológiai eredete eddig tisztázatlan.

Tudtad, hogy a csokoládénak több világnapja is van? Ez nem lehet véletlen, hiszen ezt a finom édességet legszívesebben minden egyes nap megünnepelnénk! Akármikor is tartják a csokoládé világnapját, mi mindennap imádjuk. 🙂

A július 11-i csokinapot állítólag Franciaországban, 1995-ben tartották először, Amerikában viszont szeptember 13-án van a csoki ünnepe. Mások úgy tudják, hogy a jeles nap július 7-ére esik, miközben Párizsban már most hirdetik, hogy a Nemzetközi Kakaó és Csokoládé Napot idén október elsején tartják.

Jó hír, hogy a csokoládé nemcsak nagyon finom, de kedvező élettani hatásai is vannak (főként a kakaót nagy mennyiségben tartalmazó étcsokoládénak). Csökkenti a koleszterinszintet, tannintartalma antioxidáns, a benne található kálium vérnyomáscsökkentő hatású, és a fogyasztásakor endorfin, azaz boldogsághormon szabadul fel. Ezek miatt napi 10 gramm fogyasztása kifejezetten javasolt!